Megszületésünktől kezdve számtalan elvárással találkozunk, számtalan nézettel arról, hogy kik vagyunk, és mit kéne tennünk. A társadalom szerint az a fontos, hogy sikeresek legyünk, amit ilyen dolgokban mérünk, hogy van-e autónk, teljes családunk gyerekekkel és szép kertes házzal, van-e olyan hivatásunk, amely kellő megélhetést biztosít, amiben sikeresek vagyunk, és persze, amit örömmel végzünk. Aztán saját személyiségünkről a környezetünk és a családunk is sugároz egyfajta képet, teli elvárásokkal. Általában szeretik, ha kedvesek és udvariasak vagyunk, de azért kellőképpen talpraesettek is stb. Ha pedig a környezet által elvárt mintáktól eltérünk, hamar kapunk egy-egy megbélyegző címkét az udvariatlanságunkról, alkalmazkodó-képtelenségünkről vagy nyámnyilaságunkról. Ha ráununk ezekre a sztereotípiákra, vagy csak képtelenek vagyunk megfelelni nekik, elkezdünk másfajta világképeket, értékeket keresni…

Ahogy elindulunk a keresésnek ezen az útján, és kinyitunk, hirtelen ránk ömlik ezernyi pszichológus, ezoguru, vallási igehirdető stb. sok-sok-sok tanítása. Melyek általános jótanácsokat kínálnak számunkra. Ki-ki hite szerint a meditáció/önismeret/táplálkozás/vallásgyakorlás/stb. lesz a boldogulásnak az az üdvözítő, univerzális gyógymódja, mely mindenki számára el fogja hozni a boldogságot.

Mit mond ezzel szemben az asztrológia? Mit állít a fentebb felvetett állításokról és problémákról? Az asztrológia szerint nincs általánosan elfogadható kép arról, hogy milyen a „jó és megfelelő ember”, sem arra nincs általánosan elfogadható szabály, hogy kinek milyen módszerrel kell vagy lehet közelebb jutni a maga teljességéhez és boldogságához. Az asztrológiai világkép szerint mindenki más-más sorssal született közénk. Ebből következően mindenkinek más és más a személyisége, és mindenki máshogyan normális, mindenki máshogyan lesz jó. És mindenkinek más és más az az út, ami elvezeti őt saját személyisége kibontakoztatásához.

Hogy egészen konkrétra lefordítsuk: vannak olyan emberek, akik valóban olyan sorssal születtek, hogy számukra az út a ház-család-autó-karrier sors felépítése. Ám ez is csak egy út a sok közül. Az út éppen úgy lehet akár egy-egy ember számára a magány egy életen keresztül, hogy megvalósítsa azt az egyedi életfeladatot, amivel megszületett. A minap, mikor a rádióban egy pszichológus éppen azt fejtegette, hogy a boldogság kulcsa a kiegyensúlyozott párkapcsolat, én mosogatás közben elmerengtem, és elképzeltem, amint ez a pszichológus összetalálkozik a pápával, vagy a dalai lámával, és megpróbálja őket meggyőzni, hogy ha nem akarják maradék életüket is boldogtalanságban tölteni, akkor sürgősen meg kell nősülniük… Nos, a pszichológus kétségtelenül hozzájárult, hogy legalább a mosogatásom vidáman és boldogan teljen.

Ha nem ragaszkodunk egységes képhez, ami leírja az ember általánosan érvényes működését, akkor nem kell a szomszédban egyedül élő lakót sem magányosnak bélyegeznünk, pusztán azért, mert nincs családja. Ki tudja, lehet, hogy pusztán csak ez az útja, amin keresztül saját sorsát teljesíti be.

Eszembe jut egy régi kedves ismerősöm. Kiváló tehetségű rajzoló volt. Azonban egy nap otthagyta a Képzőművészeti Főiskolát (akkoriban még főiskola volt csak, nem volt egyetem, tehát ez volt a legmagasabb képzési forma, ahová bejuthatott), és amikor én összetalálkoztam vele a kilencvenes évek elején, már évek óta hajléktalan volt. (Akkoriban még jóval kevesebb hajléktalan volt, szinte az elsők között került utcára, nem annyira gazdasági szükségszerűségből, mint inkább egyfajta belső szükségszerűségből.) Sok éven keresztül követtem a sorsát. Hol lett hol laknia, hol nem, hol lett párja és családja, majd újra az utcára került. Én közben végig dühöngtem magamban az életén: hogy van az, hogy egy ilyen kiváló tehetség mit sem törődik kapott képességeivel, és eltékozolja azt?! Aztán teltek az évek, én közben elkezdtem asztrológiát tanulni, majd egy nap belenéztem a horoszkópjába. Egyszeriben megnyugodtam. Azt láttam, hogy egész egyszerűen neki ez a feladat: tanulni arról, hogy mi az otthon, a család szerepe az ember életében, mi ad valójában belső biztonságot, hol is vannak az embernek a gyökerei…stb. Karrierről szó sem volt. Mellékesen tehetséges rajzolóként született, de ebben az életben nem volt semmi ilyenfajta evilági dolga, mint karriert építeni, vagy hírnévre szert tenni…

Vagy vegyük például Eckhart Tollét, akit nagy spirituális tanítóként tisztel ma a világ. Holott megvilágosodása után még évekig hajléktalan volt. Ma mégis sokan elismerik, és tanulnak tőle, és senkinek eszébe se jut a szemére hányni, hogy éveken keresztül nem törődött sem a családalapítással, sem a karrierépítéssel, sem a vagyongyűjtéssel. Egyszerűen: nem az volt a dolga.

És mindannyiunkkal így van ez. Nem csak pápák, és Tollék születnek egyedi sorssal.

Továbbá nem csak sorsunkkal van ez így, hanem ugyanígy van ez az önismerettel és személyiségfejlesztéssel is. Mivel különbözik a sorsunk, és különbözőek a személyiségeink, így más és más az a személyiség, aminek a megismerésére törekszünk, és mindenkinek máshol van a feladata, ahol fejlődnie kell. Van, akinek szociálisan érzékenyebbé kell válnia, és van akinek azon a téren kell fejlődnie, hogy próbálja meg túlérzékenységét alkotóan használni; van, akinek az a fejlődési terület, hogy jobban el tudjon mélyedni dolgokban, és van, akit az állandó elmélyülésre való hajlandóság akadályoz abban, hogy élni tudja az életét. Tehát, ha Neked éppen azon a területen kéne fejlődnöd, hogy végre bízz az ösztöneidben, és vedd kezedbe a dolgok lendületes irányítását, akkor egy önfejlesztő csoportban éveket tölthetsz azzal, hogy beszélgess erről, ám mégis csak az fog közelebb vinni a saját utadhoz, ha végre kisétálsz a csoportból, és nekiállsz cselekedni. Vagy ha Neked éppen abban kéne fejlődnöd, hogy jobban ki tudj állni magadért, jobban érvényesíteni tudd saját magadat, akkor követhetsz egy olyan irányzatot, ami az együttérzés, a másokra figyelés mindenekfelett való gyakorlását hirdeti, ám ez nem fog téged közelebb vinni a célodhoz.

Ebből következően tehát az úton előrevivő módszerek is mások és mások. Van, akit segít a rendszeres meditáció, és van, aki gyárilag képtelen rá. Van, akinek nagyon kell ügyelnie a táplálkozására, és van, akinek kevésbé érzékeny a szervezete. Van, aki csoportban képes jobban fejlődni, és van, akihez a magányos út áll közelebb.

Mindenkinek a saját maga normalitását kell megtalálnia. Mindenkinek a saját sorsát kell élnie. Mindenkinek azt kell megtalálnia, hogy neki mi a feladata az életben. Mindenkinek azt kell felvállalnia, hogy ő milyen is valójában, mi az az egyedi és egyszeri személyiség, amit ő tud adni a világnak. És mindenkinek magának kell megtalálnia azt a módszert is, ami előre viszi őt az úton, legyen az az álomfejtés, vagy a focizás, a meditáció vagy a főzés. Ha azt mondom, hogy ne próbáljunk megfelelni se a társadalmi elvárásoknak, se a családunk és környezetünk elvárásainak, és hagyjuk a bánatba az általános igazságokat hirdető tanokat, akkor mégis mi marad, ami kapaszkodó a káoszban? Az én válaszom: az asztrológia. Az asztrológia egyedülálló térképet ad a kezedbe. Mindenről.

Először is arról, hogy ki vagy Te. Milyen vagy: hol vannak személyiséged erős pontjai, amikre mindig bizton támaszkodhatsz, hol vannak azok a nehézségek, amikkel várhatóan egy életen át küzdeni fogsz magadban, hol vannak benned azok a területek, ahol fejlődnöd kell.

Az asztrológia térképet ad a kezedbe a sorsodról is. Milyen az az életút, amit be kell majd járnod. Karriert kell építened, vagy jobb, ha visszavonulsz. Jó, ha sokat foglalkozol az anyagiakkal, és számíthatsz ezen a téren sikerekre, vagy jobb, ha szellemi kincsek halmozására fordítod az energiád. Lehetőséget ad neked a sors egy harmonikus családi életben való kibontakozásra, vagy jobb, ha felkészülsz rá, hogy ezen a területen egy életen át kihívásokra számíthatsz.

És persze útmutatást ad az asztrológia a módszerek tekintetében is. Jó, ha gyógynövényekkel foglalkozol, vagy válassz inkább valami sámántechnikát. Menj, és gyakorolj valami harcművészetet, vagy fordulj inkább az agykontrollhoz… Esetleg vegyél inkább egy farmot, kapálgass egy életen át, és hidd el, hogy Neked épp a gazok lesznek legbölcsebb tanítóid.

Az asztrológia a személyiséged és a sorsod egyediségén kívül még egy fontos dologra hívja fel a figyelmed. Nem csak Te és a Te sorsod egyedi, hanem az idő minősége sem állandó a világban. Az asztrológia tanítása szerint az időnek van egyfajta elrendelt minősége. Ahogyan télen nem alkalmas az idő strandolásra, és nyáron nem alkalmas az idő síelésre, ugyanígy az időnek van egy egyfolytában változó minősége, ami bizonyos időszakokban bizonyos fajta dolgokat enged megvalósulni. Sőt, az asztrológia azt is meg tudja mutatni, hogy az idő éppen aktuális minősége hogyan hat Rád. Tehát lehet, hogy általában mondjuk az a feladatod, hogy légy együttérzőbb az emberekkel, figyelj oda jobban másokra, azonban jöhet olyan időszak az életben, amikor a saját érdekeidért való kiállás visz előre a másokra való figyelés helyett. Lehet, hogy általában nem gond Neked az anyagiak előteremtése, de lehet olyan időszak az életedben, amikor éppen mégis az anyagi nehézségekkel való megküzdés a feladat. Az asztrológia ilyenkor segíthet tisztán látni: mi az, ami általános feladata a személyiségemnek és sorsomnak. Mi az, ami éppen most nehézség. Mire számíthatok: várhatóan meddig kell még ezzel a nehézséggel szembenéznem, és mi az a stratégia, amivel eredményesen küzdhetek meg a nehézséggel? Melyek azok a módszerek, amelyek gyakorlása általában előre visz az életben, és milyen módszer segít éppen most? Az az általános változás és válság, amiben most élünk, hogyan érinti az én életemet, hogyan, mely életterületen kerültem válságba, és mire tanít ez most engem?

És végül visszatérve az eredeti kérdésre: hogyan lehetsz boldog? Ha megpróbálod ezt a sok fentebb felsorolt dimenziót egyszerre harmóniába hozni az életedben. Vállald fel azt, aki vagy! Keresd meg azt az egyedi személyiséget, akinek születtél, és ne másokhoz méregesd magad! Fogadd el a sorsod, békélj meg vele! Ismerd meg és vállald fel a sorsfeladatod! És békülj meg azzal az időminőséggel, ami éppen van! Most éppen válság van. Ez is csak egy minősége az időnek, mint az időjárásnak a téli fagy. Fedezd fel, mire jó az életedben ez a válság, milyen csírák indultak fejlődésnek a lassan olvadó téli hótakaró alatt!

Sokunknak megy ez magától is. Van, aki ösztönösen ráérez az idők szavára, és sodródik az árral. Ha elakadtál, és éppen nem látod, hogy merre tovább, ne feledd: Neked is meg van az az egyedi térképed, ami születésed óta a rendelkezésedre áll. Ha éppen nem találod az utat, vedd bátran elő a térképedet! Ha egyedül nem megy, kérj meg egy asztrológust, hogy segítsen Neked olvasni benne…