2014. február 15.
A lélekvándorlás /reinkarnáció/ tana több ezer éves. Elmélete szerint a lélek a halál pillanatában elhagyja a testet, és egy idő után újra testet ölt. Különböző inkarnációink szorosan összefüggnek egymással, jelenlegi sorsunk előző életeink függvénye. Amit a "múltban" elmulasztottunk, jóvátehetjük a jelenben. Jelen életbeli hiányosságaink következő életünk feladataivá válnak. Mindegyik inkarnációnak konkrét célja van, ezt a misztika "karmá"-nak nevezi.
Az újjászületés és sorsválasztás a lélek szabad akaratából történik attól függően, hogy milyen feladatokra van még szüksége. A lélekvándorlás végső célja a tökéletes tisztaság állapota. Ezáltal minden inkarnáció a lelki fejlődés egy állomása. Amikor elhagyjuk testünket és visszatérünk a köztes létbe, vezetőink, mestereink és felettes énünk segítségével kielemezzük a megtett utat, majd elkészítjük újabb életünk tervét, ahol az előző életünkben elkövetett hibákat jóvátehetjük.
Ez a karma törvénye: szembenézni azzal, amit tettünk és vállalni a következményeket. Magyar közmondások ezt így fogalmazzák meg: "Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát." "Ki mint vet úgy arat." Az inkarnációk sorozatának végső célja, hogy a lélek elérje a tökéletességet. Az út végén a megtisztult, tökéletesség állapotába eljutott lélek nem születik meg újra, ezt az állapotot a buddhizmus nirvánának nevezi.
Nem véletlen, hogy mikor hová születünk, mindez karmánktól, vagyis életfeladatunktól függ. Újraszületés előtt a lélek önmaga bírálja el, hogy fejlődésében hol tart, milyen földi tapasztalatra van még szüksége. A nehéz sors is szabadon választott, különleges lehetősége a lelki fejlődésnek. Életünk filmjét tehát mi írjuk, mi választjuk a szereplőket is. Egy karmikus kapcsolatban gyakran szerepet cserél tettes és áldozat, szülő és gyermek, férj és feleség, hogy megtapasztalhassák a másik oldalt is, és ezáltal helyreálljon a harmónia a két lélek között. A szenvedés, a nehéz sors is szabadon választott, különleges lehetősége a lelki fejlődésnek, minden esetben pozitív eredményekhez vezet. Sok esetben a bűntudat motivál minket amikor szenvedést, megaláztatást, sorscsapásokat írunk be életfilmünkbe. Nem tudunk magunknak megbocsátani, vezekelni akarunk. Lehet, hogy ugyanaz a helyszín, ugyanaz az esemény többször is megismétlődik, addig, amíg meg nem tanuljuk a leckét, meg nem tanulunk megbocsátani önmagunknak és másoknak, meg nem tanuljuk elfogadni és szeretni önmagunkat és tudatosan felvállalni életfeladatunkat.
Egy magasabb szintű inkarnációban az ember már tudatosan keresi a karmáját.
Ehhez segítséget nyújthat például a tarot, a I-Ching, a karma asztrológia. Különböző meditációs technikák szintén a segítségünkre lehetnek az ismétlődő karmikus minták tudatosításában, és feloldásában.
Mit kell megtanulnom ebben az életemben?
Milyen tapasztalatokat hoztam előző életemből?
Elmúlt életeink tapasztalatait meg kell őriznünk és ezekhez újakat kell tanulnunk. Így változik és fejlődik személyiségünk. Személyes horoszkópunkban a felszálló holdcsomópont jelzi karmikus sorsfeladatunkat. Jegyhelyzete megmutatja, hogy milyen tulajdonságokat kell ebben az inkarnációban elsajátítanunk /általában nem azonos a születési jeggyel/, házhelyzete pedig megmutatja, hogy hol várnak ránk ezek a feladatok. A leszálló holdcsomópont a már teljesített, megtanult karmát jelzi, mindazt a tudást, amit már előző inkarnációinkban összegyűjtöttünk.
A születési időpontod alapján nézd meg az Asztrológiai Elemzés c. menüpontban, hogy melyik jegybe esik a felszálló és a leszálló holdcsomópontod!