PROGNÓZIS

Az asztrológiai prognózis alapja mindenekelőtt a születési képlet beható és pontos ismerete. Először meg kell tanulni a helyes asztrológiai szemléletet és a saját születési horoszkópunkat töviről-hegyire ismernünk kell.

A születési horoszkóp a laikus közönség számára csak egy statikus kép, olyan, mintha a születésünk pillanatában egy adott helyről lefényképeztük volna a planéták állását. Ettől azonban jóval több. Való igaz, hogy a csillagok hatásai pillanatról pillanatra változnak, de amikor egy személy megszületik, az éppen aktuális hatás mintegy beleég, belevésődik a lényébe. Ezzel sok minden jár együtt. Például ez lesz az alapzat, amelyből mindig ki fogunk indulni és amelyhez mindig vissza fogunk térni. Nem abban az értelemben, hogy soha nem növünk majd túl rajta, hiszen éppen a fejlődés a cél, hanem úgy értve, hogy születési pillanatunk hatásai lesznek jellemünk és egy sor más külső és belső tulajdonságunk gyökerei. Ezek megkülönböztetnek bennünket minden embertől. S ha ehhez még hozzávesszük az emberben lakozó lelket vagy isteni ént mint egyedi és megismételhetetlen alanyt, akkor teljessé válik a kép, s valóban egyedülálló képet alkothatunk arról, akiről a horoszkóp szól.

A születési horoszkóp tehát olyan, mint egy sejt genetikai állománya vagy mint egy csíra: millió lehetőség és esély van belerejtve. A prognózis arról szól, hogy ezeket kifürkésszük. Hiszen a csillagok mozognak és mindig hatásba teszik az embereket, de a születésünkkor készült lelki „lenyomat” sok mindent meghatároz. Természetesen nem beszélhetünk 100%-os determinációról, s ekképpen ne számítsunk az asztrológiai előrejelzéseknél végzetszerűségekre, de azért tisztán láthatjuk, hogy az alapképlethez viszonyított bekövetkezések vizsgálata rendkívül sokat elárulhat az illetőről az értő szemek számára. A prognózis tehát bizonyos szabályok szakszerű alkalmazása, melyek a lehetőségekről és az eshetőségekről szólnak, továbbá az előrejelzés következtetések levonása az egyes várható hatásokból. Ha a jövőt nem is tudhatjuk előre tökéletesen, mégis sokat feltárhatunk belőle. Sokkal korábban láthatunk tendenciákat, erősítő és gyengítő hatásokat, s így felkészültebben élhetjük át a jövőnket, s kevésbé fogunk meglepődni sorsunk fejleményein.

Sok vita dúl az asztrológusok körében az olyan jövőbelátó módszertannal kapcsolatban, mint a primer direkciók (elsődleges irányítás). A fő ellenérv mindig a visszaellenőrizhetőség kérdése: vajon bekövetkezik-e a beígért hatás? Ha igen, akkor mikor? Ha nem, akkor miért nem?

A profik azt állítják, hogy már a születési képletben benne van minden életeseményünk. Ezek viszont látensen, potenciálisan szerepelnek a radixunkban (a gyökerünkben, az alapképletünkben), s a valóra váltásukhoz, illetve a megvalósításukhoz több minden egyidejűleg szükségeltetik.

Az asztrológiai prognózisnál tehát adott egyszer a születési horoszkópunk – tehát végeredményben mi –, valamint a kívülről érkező hatások, amelyek részint a benső világunkban csapódnak le, részint a külső körülményeinket befolyásolják valami módon. Ha ezeket a feltételeket, illetve tényeket ismerjük, akkor ha nem is halálbiztosan, de azért nagy valószínűséggel megállapíthatjuk az események forgatókönyvét. Nem jósoljuk, hanem kiszámított és összehasonlított adatokból következtetéseket vonunk le, tehát előrejelzést készítünk.


PRIMER DIREKCIÓK – ELSŐDLEGES IRÁNYÍTÁSOK

A prognózisoknak sok fajtája létezik. Egyesek csak a születési horoszkópot használják, mások segédképletekkel dolgoznak. A mi megközelítésünkből azonban a fő szempont az, hogy valós bolygómozgásokat vesz-e figyelembe egy prognózisszámítás, vagy igazából csak virtuálisakat. Utóbbi esetben semmilyen konkrét mozgásuk nincs az égitesteknek, vagy csak közvetett kapcsolataikból indulnak ki. Ez azért teremt különleges helyzetet, mert eleddig semmilyen tudományos módszerrel nem sikerült indokolni az ilyen előrejelzéseket, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy működőképesek a gyakorlatban. Ebbe a csoportba tartozik például a primer direkció (elsődleges irányítás) is, amelynek alaptétele: „egy fok egyenlő egy évvel”. Magától értetődően létezik szekunder direkció (másodlagos irányítás) is, amelynél „egy nap egyenlő egy évvel”. A másodlagos irányításra már a Bibliában is találunk utalást. Az elsődleges irányítás pedig azzal függ össze, hogy Földünk a saját tengelye körül forog, illetve azon a tényen alapszik, hogy Napunk körül keringve Földünk egy nap alatt egy fokot tesz meg. De ezt az adatot máris pontosítanunk kell, hiszen 365,2422 nap felel meg egy évnek, de a kör csak 360 fokból áll, így a bolygónk egy nap alatt az Egyenlítőn 0°59’08”-et halad előre rectascensióban mérve. (Az időmérés céljából az Ekliptika pontjait az Egyenlítőre kell vetíteni.) Ebből a finom értékből talán értelmet nyer, hogy a primer direkciót miért csak egészen pontosított, azaz korrigált születési időpontra érdemes kiszámítani. (Ha tévedünk 5°-ot, az primer direkcióban 5 évnek felel meg!)

Direkcióknak (irányításoknak) nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek meghatározott kulcsok szerint számítják ki az egyes asztrológiai elemek távolságát a horoszkópban, s ebből készítenek előrejelzéseket. Ezekhez csak a születés horoszkópra van szükség.

Az irányításokban két pont (házcsúcs, planéta) egymástól való távolságát számítjuk át időre megadott kulcsok alapján. Mintegy képzeletben visszük tovább a planétát (vagy más elemet) az adott pontig. Primer direkcióknál nincs orbisz, magyarul a hatás csak a direkció egzakttá válásakor érvényesül. De mivel eléggé érzékeny módszerről van szó, a kiszámított esedékességtől előre és hátra 3-3 hónapon belül várható a kiváltódás.

Primer direkciónál mindig az alapképlethez viszonyítunk: megnézzük, hogy az adott állás a születési horoszkópban miként szerepel. A planéták az alapképletben található, eredeti jellegüket, jelentőségüket mindig megtartják, a prognózisokban jelzett kapcsolatok csupán az életterületekre és az egyéb vonatkozásokra utalnak.

A prognózisok központi lépése, hogy azokat mindig az alapképlethez viszonyítjuk, az alapképlettel vetjük egybe, s nem önmagukban értékeljük! A radixban erősen ható bolygók a direkciókban is erőteljesen hatnak, még akkor is, ha egyébként gyengébb a sugárzásuk. Ellenben a radixban gyengébben álló bolygók még akkor sem igazán erősek, ha a direkciókban egyébként azok. A direkciókat mindig a házhelyzet analógiái szerint értékeljük.

Az irányítás lényege, hogy a két pont közül az egyiket a horoszkóp körén tovább visszük: irányítjuk, dirigáljuk, egészen addig, míg a másikat el nem éri. Jelölőnek vagy szignifikátornak nevezzük a mozgatott, irányított pontot és ígérőnek vagy promisszornak hívjuk azt a (rögzített) pontot, amelyhez a jelölőt irányítjuk.

A jelölő a fellépő hatást mutatja, az ígérő a kiváltott hatásra utal. Tehát a jelölő megmutatja, hogy a hatás honnan ered, míg az ígérő azt mutatja, hogy hol vagy hogyan valósul meg. A jelölő és az ígérő távolsága az irányítás íve, amelyet mindkét irányban számíthatunk. (előrehaladva – direkt, fordított – convers)

Az irányítást legtöbbször az Aszcendenssel, a Medium Coelivel, a Nappal, a Holddal és a születés uralkodójával szokták elvégezni.

Az elsődleges irányítás nem csak leméri a két pont közötti irányítás ívét az ekliptikán (Nap pályáján), hanem ezt az ívet átvetíti az Egyenlítőre. Ezt az átvetített szakaszt tekinti az irányítás ívének. Majd amit itt kap adatokat (fok, perc), egy bonyolult időkulcs segítségével átszámítja földi időre. A legnagyobb tudományos értéke manapság a Naibod-kulcsnak van. Ez az átszámítás számítógépes program nélkül csak a magasabb szintű matematikai és csillagászati ismeretek birtokában végezhető el.

Egy másik típusú primer direkció ennél jóval egyszerűbb. Ennek lényege abban áll, hogy az ekliptikán (a horoszkóp körén) méri az irányítási ívet és ezt számítja át időre az „egy fok egyenlő egy évvel” kulcs alapján. Ezt nevezik hosszúsági elsődleges irányításnak. Erre az átszámításra már táblázatok állnak rendelkezésre, illetve egy kis matematikai tudással kiszámítható, hogy 5 perc egyenlő 1 hónappal, 1 perc egyenlő 6 nappal.

A kapott dátum a hatások közepét jelzi, így nem adja meg a bekövetkezések pontos időpontját. De akkor is érdemes megfigyelni, hogy mennyi lesz majd az eltérés az esemény valós és az irányított dátuma között. Illetve ha több irányítás is jelez egy történést, akkor tovább pontosíthatjuk a dátumot.

Végezetül megjegyzendő, hogy a kiemelkedő életeseményeket általában több irányítás együttesen szokta előre jelezni.